Július 27-én megtettem életem első 4 önálló lépését! Éppen Panna barátnőmnél voltunk vendégségben, amikor úgy döntöttem, hogy ha már megy kézenfogva, akkor kipróbálom segítség nélkül is a sétát, felkészülve arra a szituációra, hogy éppen akkor akad dolgom valahol, amikor nincs segítő kéz a láthatáron. Persze mindenki engem nézett lélegzetvisszafojtva, ezért zavarba jöttem egy kicsit, de így is átéreztem a tettem súlyát és amikor 4 lépés után fenékre huppantam, boldogan vigyorogtam lelkes közönségemre.
Hát igen, körülbelül 3 hete alakult úgy az élet, hogy egyik pillanatról a másikra sétálni kezdtem és először még mindkét kezemet, aztán már csak egyet kellett fogni ahhoz, hogy első babalépéseimet megtegyem. Azóta annyira imádom, hogy nem a földön kell kúszni-mászni, hogy anyáékat és egyébként mindenkit aki körülöttem előfordul erős ráutaló magatartással hívok sétálni. Megfogom az épp kiszemelt alany kezét és húzom abba az irányba, amerre én akarok menni, aztán kicsit morcosan nézek rá, ha nem indul meg azonnal. Azért azt hangsúlyoznom kell, hogy arra megyünk, amerre én akarok, nem ám csak úgy bele a világba. Ez általában az első lépcső, amit meglátok. Imádok lépcsőzni és bár még nem nagyon megy, egyesével veszem a lépcsőfokokat, ahogy a felnőttektől láttam.
Új tudományom a mutogatás, amivel végre el tudom magyarázni mit akarok éppen, illetve rá tudok mutatni a számomra csodálatos dolgokra, úgy mint lámpa, repülő, vau-vau, baba, apa, anya, bármilyen játék, illetve kaja.
Természetesen nekem is lépést kell tartani a modern világ babáival, ezért már tudom, mire való a telefon, illetve hogy mit jelent a 'halló' szó. Ismerem a játékaim közül a maci, béka, vau-vau és repülős könyv neveket, ezeket hallva már ki tudom választani őket a többi játék közül. A repülő számomra a legnagyobb csoda (természetesen imádott Anyukám és Apukám után), és ha egy nap ötven repülőt látok, az ötvenegyediket is tátott szájjal bámulom. Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy a lámpa után ezt is 'pá'-nak fogom hívni, nehogy összekeverjem őket.
Rohamosan fejlődnek képességeim és mindegyikre büszke vagyok, nagyon tudok örülni minden új felfedezésemnek. Valamiért úgy érzem, hogy Anyáék is így vannak ezzel...
